Na, mi van?
2008. június 21 - 2008. augusztus 31.
Megnyitó: 2008. június 20.
Kiállítók:
Braun András, Bukta Imre, Csáki László, El-Hassan Róza, Erdélyi Gábor, Horváth Tibor, Kaszás Tamás Tibor, Kis Varsó, KissPál Szabolcs, Kudász Gábor Arion, Lakner Antal, Lovas Ilona, Menesi Attila – Christoph Rauch, Société Réaliste, Szacsva y Pál, SZ.A.F., Szász György, Szíj Kamilla, Szörényi Beatrix, Türk Péter, Várnai Gyula
NA MI VAN?! Augusztus hónapban
a SZIGET KARSZALAGGAL rendelkezők féláron látogathatják a kiállítást!
Mi foglalkoztatja művészeinket manapság? Hogyan beszélhetnénk a magyar képzőművészet jelenéről? „Na, mi van?” Amennyire közvetlen a kérdés, annyira komplex a válasz.
A Műcsarnok húsz, különböző generációhoz tartozó művészt kért fel olyan új munkák létrehozására, amelyek bemutatják az őket művészként foglalkoztató kérdéseket és egyben reflektálnak is azokra. Világlátásuk, probléma megközelítésük állt érdeklődésünk középpontjában – kulcsszavaink az elmélyedés, elkötelezettség és állásfoglalás voltak –, és az általuk feldolgozott témát ennek következményeként kezeltük. Találunk személyes történetekről szóló, társadalmi megnyilvánulásokat elemző, költői összefüggéseket vagy a világot a humor aspektusából vizsgáló munkákat. Ugyanakkor jelen vannak az esztétika új megnyilvánulásaival foglakozó, általános érvényű igazságokat kereső, illetve újszerű anyaghasználatot szorgalmazó munkák is. A jelenségek között átfedések vannak, az alkotások között helyenként inspiráló párhuzamok, párbeszédek alakulnak ki.
A kiállításra nagy hatással voltak a művészek műtermeiben tett látogatások. A műteremben a művek organikusan, sokszor véletlen- vagy rutinszerűen társítva élnek egymás mellett. A művésszel való beszélgetés során azonban a munkák érdekes, vizualitásban és jelentésben gazdag, egyedi összefüggés-rendszerekbe kerülnek egymással. Ezekből a konstellációkból szándékoztunk átültetni példákat a Műcsarnok tereibe. A tárlaton egy-egy művész több munkával is szerepel, így sajátos mű-együttesek jönnek létre. Láthatunk rajzokat, festményeket, szobrokat, fotó-sorozatokat és videókat, mégis az installáció az, ami e nagyszabású és sokszínű kiállításra leginkább jellemző. Ez az a műfaj ugyanis, amely sajátságos térhasználatának köszönhetően képes kész műveket magába építeni, az elemek egymás közötti viszonyainak megváltoztatásával, azonos elemekből akár több konfigurációt is létrehozni.
Na, mi van? Kész választ a kérdésre senki sem találhat a kiállításban. De támpontokat és további kérdéseket reményeink szerint igen.
A kiállításegyüttesben részt vesz több budapesti magángaléria és non-profit intézmény: 2B, acb, Inda, Kisterem, Stúdió, Liget, Lumen, Videospace Budapest galériák, valamint a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület
A "Na, mi van?" programhoz tartoznak továbbá a Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeum videóvetítés sorozata és a Képzeletbeli Gyűjtemény internetes projekt.
Kurátorok:
Angel Judit, Petrányi Zsolt
What’s Up?
21 June 2008 - 31 August 2008
Exhibiting artists:
András Braun, Imre Bukta, László Csáki, Róza El-Hassan, Gábor Erdélyi, Tibor Horváth, Tamás Tibor Kaszás, Kis Varsó / Little Warsaw, Szabolcs KissPál, Gábor Arion Kudász, Antal Lakner, Ilona Lovas, Attila Menesi – Christoph Rauch, Société Réaliste, Pál Szacsva y, SZ.A.F./AMBPA, György Szász, Kamilla Szíj, Beatrix Szörényi, Péter Türk, Gyula Várnai
“What’s Up?” Informal as the question is, the situation it concerns is very complex. What is it that interests our artists today? To what extent are the problems proposed by Hungarian contemporary artists current, novel or progressive? These questions were the guidelines for those nearly twenty artists we invited to appear in Műcsarnok, with works that reflect on the issues that concern them. As a result, the display brings to you not only the works, but also the creative processes.
When selecting our artists, we made a point of representing as many generations as possible. As we analyzed their activity, several concepts cropped up, which eventually contributed to the unity of the display. Our keywords – absorption, commitment and statement, which could easily signify the three phases of the creative process – concerned methodology, because we were most interested in the visions and approaches of the artists, and we handled their treatment of the subject in this light. These three categories are present in the creative process of every artist, but we found them especially worthy of attention in the personality of our participants. Their attitudes differ and their emphases are various, yet this methodological approach proved viable in the exhibition as a whole: it testifies to the complexity and multilayer character of creativity.
The exhibition can be understood from other angles as well. If we take a look at the subjects of the artworks, we will find personal stories, the analyses of social occurrences, poetic relationships and the humorous aspects of life. Nor are absent those works that discuss new forms of aesthetics, seek universal truths, or explore new uses of materials.
Interestingly, though these categories are clearly distinct within the exhibition, they do not classify the artists. The various phenomena overlap, the works often display intriguing parallels or enter into dialogues.
Each artist has several works on display, making the exhibition a collection of individual installations. Whilst the works include drawings, paintings, sculptures, photo series and videos, it is installation that gives the true character of the display: it is this form that is best suited, through its peculiar use of space, to incorporating self-sufficient works, and creating a variety of configurations from the same elements by changing their relationships. Representing one artist with several works enables us to highlight his or her issues and approaches from several angles, even through a variety of genres. Most of the works are newly made, with some older ones never shown in Budapest before, which in the current context serve as points of reference. Some of the artists preferred to present a single work, which is suggestive of their current interests, the problems they are dealing with.
Greatly influential on the form of the exhibition was the experience we gained when we visited artists in their studios. In the ateliers, the works coexist in an organic manner, often paired by chance or routine. Our conversations with the artists, however, shed a new light on the works, revealing interesting, inspiring, usually unique nets of relationships. It was some of these constellations, rich in visual quality and meaning, that we wanted to recreate in the halls of Műcsarnok, to offer our visitors a more original, less formal view of those issues and subjects that presently intrigue our artists. While this view is far from being exhaustive, it is our conviction it will provide our audience with a rough and ready guide to contemporary art in Hungary.
Attila Menesi - Christoph Rauch’s project is also part of the exhibition, though it is situated outside the gallery walls, in public space. The link, the special July-August supplement of index – the scenes of art, the artists’own bimonthly publication, also deals with the central issue of the exhibition.
Several Budapest-based private galleries and non-profit organizations will take part in the multi-venue show, including the 2B, Inda, Lumen, galleries acb, Liget, Vintage, Kisterem and Videospace Budapest, and the Studio of Young Artists Association.
Part of the program are the video-screening series organised by the Miskolc Gallery – Municipal Museum of Art and the Imaginary Collection online project.
Curators:
Judit Angel, Zsolt Petrányi
Műcsarnok
look at more:
dromidriver
dromidrivertoo
:-)
