|
«
 |
»
|
pacsirtatás
2011.10.11
Ceres - Fiatal akt, Geraldine Lewis Amendola szobra a Dixon Gallery bejáratánál. az 1971-ben beszerzett szobor állítólag a 24-re korlátozott kiadások egyike
|
a szép védelmezésének objektív definíciókkal megkisérelt nyilvánvaló sikertelensége az individuumra irányítja a figyelmet. így vetÅ‘dik fel az egyén szerepének kérdése, amikor az éhezi a szépet és törekszik elérésére, amikor érzékeli vagy megteremti magának, amikor elmélkedik róla
figyeljünk csak oda a filozófusokra, aki érthetÅ‘ nyelven hozzánk szólnak és nem egymás közt fecsegnek. talán Immanuel Kant nem túl rossz választás, ahogyan nem volt az számos követÅ‘jének de kritikusának sem. igyekezett érthetÅ‘en megszólalni és nem misztifikálni dolgokat (micsoda antitézise Hégelnek). álljon itt egy kantián történet elÅ‘ször, mintegy premissza a következtetés elÅ‘tt
a vidéki fogadó vendégei a verandán üldögélve élvezik a hold sejtelmes fényeivel megvilágított gyönyörűséges nyári estét. ami a jelenet szépségét még tökéletesebbé tenné, az a pacsirta szó. ezen a vidéken nem él pacsirta, a fogadós felfogad hát egy fiút, aki a bokrok közé bújva nádsípjával a szájában utánozza a madárkát
Kant ezt írja: "ha valamit szépnek nyilvánít, ugyanezt a véleményt elvárja a többiektÅ‘l is. nem magának szól a véleménye, hanem mindenki nevében ítélkezik, úgy beszél a szépségrÅ‘l, mintha az a dolgok tulajdonsága volna."
és szinte komolyan is veszi ezt amikor így folytatja az érvelést: még ha a szépség nem is a dolgok tulajdonsága, az mégiscsak objektív és egyetemes, hiszen bizonyos dolgok mindenki számára szépek. azt állítja, hogy ezzel a szemlélettel nem mond ellent annak, hogy a szépség megállapítása érzéki, érzelmi, intellektuális utakon, vagyis egyéni ítéleteken múlik. nos?
figyeljünk csak oda a filozófusokra, aki érthetÅ‘ nyelven hozzánk szólnak és nem egymás közt fecsegnek. talán Immanuel Kant nem túl rossz választás, ahogyan nem volt az számos követÅ‘jének de kritikusának sem. igyekezett érthetÅ‘en megszólalni és nem misztifikálni dolgokat (micsoda antitézise Hégelnek). álljon itt egy kantián történet elÅ‘ször, mintegy premissza a következtetés elÅ‘tt
a vidéki fogadó vendégei a verandán üldögélve élvezik a hold sejtelmes fényeivel megvilágított gyönyörűséges nyári estét. ami a jelenet szépségét még tökéletesebbé tenné, az a pacsirta szó. ezen a vidéken nem él pacsirta, a fogadós felfogad hát egy fiút, aki a bokrok közé bújva nádsípjával a szájában utánozza a madárkát
Kant ezt írja: "ha valamit szépnek nyilvánít, ugyanezt a véleményt elvárja a többiektÅ‘l is. nem magának szól a véleménye, hanem mindenki nevében ítélkezik, úgy beszél a szépségrÅ‘l, mintha az a dolgok tulajdonsága volna."
és szinte komolyan is veszi ezt amikor így folytatja az érvelést: még ha a szépség nem is a dolgok tulajdonsága, az mégiscsak objektív és egyetemes, hiszen bizonyos dolgok mindenki számára szépek. azt állítja, hogy ezzel a szemlélettel nem mond ellent annak, hogy a szépség megállapítása érzéki, érzelmi, intellektuális utakon, vagyis egyéni ítéleteken múlik. nos?
3
Comments
 |
...asszem, nekem az él-mény teljességéhez hiányoztak volna a bÅ‘gÅ‘ 6tyúk a tavon úszkáló szar-vasokkal... :)
xabolcs · 2011-10-13: 03:14
|
 |
...bennem meg egy állítás és egy kérdés motoszol, ahogy olvaslak: Az individuum - aki érzékeli, vagy éppen megteremti - azonos, vagy éppen azonossá lesz a szépséggel, így "észre sem veszi azt", hiszen nem különül el tÅ‘le, ergo nem elmélkedik róla ;-) - aki éhezi, és elérni törekszik - az távol van a szépségtÅ‘l valamiért - vajon elmélkedéssel megközelítheti? ... és a fentiekbÅ‘l két további kérdés : - léteznek-e egyetemes elvek - utak(?) - a szépséghez ? - az élethez szükség van-e rájuk?
baltassare · 2011-10-13: 05:40
|
 |
baltassare: szinte csak közvetítenem kell, amit az elÅ‘bb hallottam maweytÅ‘l (az angol verzión), egy egyetemes út (mely nyilván annyi van ahányan ezt megpróbálják tisztességesen végiggondolni) az Platoné a létrás. ez téged már egy korábbi megjegzzésed miatt is érdekelhet, mert szeretet és jóság is megjelenik itt különféle szerepekben. a megjegyzésed elsÅ‘ részát azért tartom tanulságosnak, mert a szövegembÅ‘l kivett párokat tényleg úgy vetted pároknak, melyeknek közük lehet egymáshoz. és ahohy nézem, van is, amire érdemes lehet még visszagondolni. talán valamelyik további darabban. lehet, hogy más is írni fog róla, hogy színesedjen a beszélgetés? mert Platon, azt is jelenti, hogy a párbeszédes, vitatkozásba bevonós kifejtése dolgoknak kiváló modellje/módja is lehet egy fotó és nézÅ‘közönsége kapcsolatának
lyency · 2011-10-13: 10:54
|
|
«
|
»
|