És egy mese a kék virágokról, a Virágszemű:

"Abból már sok botrány származott, hogy valakinek szép szeme van. De ilyesféle perpatvarról, ami Varga Julcsa szeme miatt kerekedett, állítom, még a legöregebbek sem hallottak. Mert Varga Julcsát, ha netán nem tudná valaki, Virágszeműnek nevezik. Azért, mert gyönyörűséges kék szeme van. Nos hát ebből lett a haddelhadd. Mert egy szép napon a Karcsú Sisakvirág nem átallotta azt mondani:
- Semmi kétség, Varga Julcsa szeme olyan, mint én!
Ami igaz, igaz, a Karcsú Sisakvirág igen szép, senki szemének nem válna szégyenére, ha rá hasonlítana. Nem is lett volna baj ebből a kijelentésből, ha nem hallja meg néhány másik virág.
A Fürtös Gyöngyike fel is csattant mindjárt.
- Még hogy olyan, mint te! Jobb, ha elhallgatsz a sápatag színeddel. Varga Julcsa szeme éppen olyan, mint én!
Na, lett erre riadalom, zenebona.
Rikoltozott a Tavaszi Csillagvirág, hogy márpedig csakis őtőle kölcsönözte a színét Julcsa szeme.
Az Ibolya a hasát fogta nevettében.
- Még hogy azt képzelitek... hehe... és én?
Az Erdei Gyöngyköles erre lelilázta az Ibolyát.
- Nem is kék vagy, lila - mondta dühösen.
- Ha én lila vagyok, akkor Julcsa szeme is lila. Vegyétek tudomásul! - kiabálta az Ibolya.
Erre aztán előpattant a Búzavirág is.
- Ti mertek ezen vitatkozni?! Nézzetek meg engem!
Még szerencse, hogy nem tudtak egymáshoz közelebb menni, mert biztos hajba kaptak volna. Különösen akkor, amikor a Közönséges Gubóvirág is beleszólt a vitába. Ennek aztán nekiestek mind a hatan.
- Te mersz közbeszólni! Hiszen még a neved is közönséges!
Akkora volt a ricsaj, hogy a szundikáló füvek mind felébredtek.
Hát, mondhatom nektek, nincs annál csúnyább, mint amikor virágok veszekednek.,
Gondolhatjátok, ki tett itt igazságot. Természetesen Mikkamakka. Éppen arra járt (majdnem mindig arra jár, amerre kell), és felkiáltott:
- Te úristen, színvak lettem!
A virágok elhallgattak. Egyszerre kérdezték:
- Színvak? Miért?
- Reggel, amikor erre jártam - mondta Mikkamakka -, világosan láttam, hogy ezen a helyen hét kék virág virít.
- Persze - mondták a virágok -, és?
- Most meg hét vöröset látok.
Hopp, egymásra néztek a virágok! Hát bizony nem Mikkamakka volt színvak, hanem ők vörösödtek ki a méregtől. Gyorsan visszakékültek hát, és előadták az ügyet Mikkamakkának.
Ó - mondta Mikkamakka -, de oktondiak vagytok! Ez a legegyszerűbb a világon. Varga Julcsa szeme hétfőn Karcsú Sisakvirág, kedden Fürtös Gyöngyike, szerdán Tavaszi Csillagvirág, csütörtökön Ibolya, pénteken Erdei Gyöngyköles, szombaton Búzavirág, vasárnap meg Közönséges Gubóvirág. - (Azért mondta a gubóvirágot vasárnapra, mert titokban az tetszett neki legjobban.) - És közben persze - folytatta Mikkamakka - Varga Julcsa szeme egész héten szebb, mint ti heten együttvéve.
Ebben meg is nyugodtak a virágok, és azóta is boldogan kékellenek, virítanak."
/Lázár Ervin: A Hétfejű Tündér/

Gyönyörű az átmenet a vörös után a kékbe. Nagyon szépen megörökítetted, főleg az utolsó tetszik. A mese meg egyszerűen szuper, vissza vezet a gyermekkoromba:))) boszorka65 · 2009-05-17: 10:03

Nem ismerem névről ezt a szépséget, amit mutatsz, de tetszik! Remek színek, szép formák, jó képek! Remélem szövetkezel Mikkamakkával és bemutatod a közönséges gubóvirágot is egy bejegyzésben! ;)) baltassare · 2009-05-17: 12:10

Szépek !!!! Miért világosabb némelyik ? Azok nincsenek még kinyílva , vagy már... A mese szuper . ( egyébként nem a kék szem miatt ) facan · 2009-05-17: 13:47

Édes a mese, felsorakoztatja az összes kedvenc virágomat, hiába a kékhez vonzódom...Egy élmény a blogod Sasó! ciripbogar · 2009-05-21: 02:44

A harmadik kép az én favoritom..... olyan, mintha kis szélforgók pörögnének rajta... GYÖNYÖRŰ !! anaisz · 2009-05-23: 09:52

anaisznak ide: mert olyanok és talán azoknak is képzeltem :))) saso63 · 2009-05-23: 10:41