pixel
« 
pixel
«  
  »
pixel
S M T W T F S
1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30
 »
pixel

Budapest, VIII. Népszínház utca 31. - 2008.08.09. - 2011.11.14. hétfő

2011.11.11
pixel
F11 & click on to enlarge
pixel
pixel
pixel
pixel
pixel
pixel
pixel
pixel
pixel
pixel
(scan.2011.11.14. hétfő - e képeket másik sorozatomból vettem át http://www.photoblog.com/szerecsen)
.
.
.
.
.
.
.
.
pixel
Komoly, a pontosság igényével készült beszámolót találtam a Népszínház utca 31-ről, és a Királytigrisek ellen harcoló hősök történetéről (külön tanulság benne a vélhetően nyilas likőrgyári munkás beszámolója):

"Királytigrisek "Kis-Varsóban", 1944. október 15-17.

Német nehézharckocsik harci bevetése a budapesti Teleki László tér körzetében
1944. október 15-17. között

Az 1944. október 15-én és 16-án Budapesten lezajlott magyar kiugrási kísérlet, valamint a német katonai támogatással végrehajtott nyilas hatalomátvétel történetének legtöbb részletét a történészek az elmúlt évtizedekben már igen alaposan feldolgozták. Az eseményeknek van azonban egy olyan kevéssé ismert hadtörténeti vonatkozása, amely megítélésem szerint alapvető a magyarországi fegyveres ellenállás története szempontjából.
Több mint egy évtizeddel ezelőtt zártam le kutatásaimat a német 503. nehézpáncélos-osztály magyarországi tevékenységével kapcsolatosan.
A témát levéltári és szakirodalmi források, valamint az alakulat egykori katonáitól beszerzett dokumentumok és visszaemlékezések segítségével dolgoztam fel, majd könyv formájában publikáltam is.
E német alakulat harcjárműveinek alkalmazása 1944. október 15-én délután a Magyar Királyi Honvédség budapesti egységeinek lefegyverzésére, illetve a főváros fontosabb közlekedési csomópontjainak és a hidak lezárására ugyanúgy ismert volt előttem, mint a Várhegy birtokbavételében való részvételük 1944. október 16-án hajnalban. Azonban soha egyetlen német forrásból származó utalást sem találtam arra, hogy e német páncélososztálynak akkor igen korszerű Tiger B (később elhíresült néven Königstiger, vagyis Királytigris) nehézharckocsijait a Népszínház utcában és a Teleki László téren tevékenykedő − főként zsidó származású − fegyveres ellenállók felszámolására is bevetették volna.
A felkelők ellen bevetett „Tigris” harckocsik motívuma a hazai ellenállás témáját feldolgozó publikációk egy részében is felbukkan, de sajnos bármiféle részletezés nélkül.

Szerencsére néhány hónappal ezelőtt kezembe került egy magyar katona egykori felettesének írott levele, amely igen tényszerűen számolt be német − ahogy ő említi: „Tigris” − harckocsik harcszerű bevetéséről a Népszínház utcában. Részlet Petrovics György, 1. gépkocsizó lövészezredbeli tartalékos zászlós 1947. január 10-én Nagy Miklós őrnagyhoz írott leveléből:

„1944. október 16-án éjjel részt vettem vele [Vaska István ezredessel − Sz. N.] az Andrássy laktanya leszerelésében, amikor a Latorczay ezredes úr megsebesült. Vaska ezredes úr akkor Budapest Észak parancsnoka volt. […]
Másnap [1944. október 16-án − Sz. N.] a Népszínház utcába mentünk ki, de ott nem történt semmi részünkről, mert akkora a Nemzeti Színház mellett állomásozó német Tigrisek elvégezték a szokott romboló munkájukat. Amikor mi bementünk, harckocsiágyúkkal kilőtt felső emeleti lakásokat és tetőket láttunk és az utca vége felé a jobboldali járdán kb. 25-30 zsidó férfinak a hulláját, amit a németek előtte géppuskáztak le. A mi alakulataink megérkezte után már csak egy pár lövés történt, de nem lehetett megállapítani, hogy honnét jön és kárt sem tett senkiben, így harc nem fejlődött ki.
Majd rövidesen kijött a csendőrség, rendőrség is és így a katonaságot kivonták. A csendőrség megérkezte után újra felélénkült a lövöldözés, de a továbbiakat nem tudom, mert mi eljöttünk.
Eljövetelünk előtt Vaska ezredes úr magához hivatta a német Tigrisek parancsnokát, egy német hadnagyot és kifogásolta az épületek megrongálását.”

Rácz Éva, az akkor 12 éves kislány, aki a „csillagos háznak” kijelölt Népszínház utca 31. számú házban lakott, maga is szemtanúja volt az oda érkező német páncélosoknak:

„Ugyancsak október 15-én, a proklamáció napján, több német tank érkezik a Népszínház utcai ház elé, ahonnan állítólag kilőttek…
Kikergetnek a házból mindenkit, és a ’Tattersaalba’ (Lóversenypályára) hajtanak bennünket.
Két napig tart a fogság a lóversenypályán. Ez alatt megszilárdul a nyilas hatalom az országban, és amikor hazaengednek, szétlőve találjuk a Népszínház utcai házat.”

A Népszínház utca 31. számú ház elleni bevetésen kívül a német nehézharckocsik 1944. október 17-én részt vettek a Teleki László tér 4. körzetében kifejtett fegyveres ellenállás leküzdésében is. Erről számol be részletesen G. Zoltán, az akkor 15 éves likőrgyári munkás:

„Mindenki a tegnapi [1944. október 15-i − Sz. N.] eseményeket tárgyalja! Tankok a várban , rengeteg német a városban. Sokfelé közlekedni sem lehetett. És délután egy német járőrre rálőttek a Teleki tér egyik házából! Egy németet berántottak a kapu alá, lelőtték és kidobták a járdára! Rögtön lezárták a németek a környéket. A háztömböt körülvették és felszólították a bennlévőket − magyar segítséggel − hogy mindenki jöjjön ki a házból! Persze, senki se jött ki! A vastag bejárati keményfa ajtó zárva! Belelőttek a zárba, de az nem nyílt ki. Akkor a másik ház első emeletéről rájuk lőttek. Újabb halott és több sebesült!
Akkor a németek elkezdték válogatás nélkül lőni az ablakokat mindkét házon! Az üvegek kitörtek, az elsötétítő papírok mögött meg téglából falazott ablakok, kis lőréssel a közepén! Vagyis itt már felkészültek a támadásra!
Később elmentem megnézni a helyszínt. Alfréd is ott volt, mesélte, mi történt. Ő is lőtte a házakat három napon át, míg a Tigris tankok segítségével harmadnap leverték a lázadást. A házakban zsidók voltak többségben. Sokakat lelőttek, mások meg fogságba kerültek a végén. Elfogyott a lőszer is. Tehát igaz volt, amit meséltek! Az utca szinte minden közeli háza egy kis erőddé volt kiépítve! Még a padlásokról is lőttek. A visszalövő németek szétlőtték a tetőket, cserepeket géppuskával. A falakban sok ezernyi puska- és géppisztolylövedék becsapódása volt látható. Néhol teljesen leverte a vakolatot a falakról a sok lövedék. Több házon, de még 200 méterre, az OTI oldalán is − [mivel a] Tigrisek lőtték a házakat gránátokkal − háromméteres lyukak tátongtak a falakban. Több tucatnyi!
Rengeteg ember harcolt a németek ellen [október] 15-17-ig! A németek meg a Teleki téri fabódék mögül tüzeltek a bennlévőkre. 18-án bementem Alfréddel, mert előző este megjött. Oda vitt, ahol ő is tüzelőállásban volt, egy fabódé sarkánál. Mindenfelé ezerszám a kilőtt töltényhüvelyek! A látvány szörnyű! A bódék is kaptak sok lövést, de ezred annyit se, mint a házak! Talán kilenc német halt meg! Alfréd annyit mondott. Abba már az első nap meggyilkoltak is benne voltak! De sebesült sok volt. Hatalmas túlerővel szemben kellett harcolniuk! Így is csak tankokkal sikerült őket leverni! Igaz, ha nincs lőszer, akkor tank se kellett volna!
A gyárban a munka megy, de az udvaron néha hallani a távoli fegyverropogást! Néha egész közelről hallatszik. Pedig ide a Teleki tér légvonalban megvan két kilométer is! Igaz, a házak sokat felfogtak a dörejek zajából.
Másnap [1944. október 17-én − Sz. N.] − de mondták, a csata éjjel sem szünetelt − folytatódott [a harc − Sz. N.]. Délben mondták, Budáról telefonáltak, hogy Tigris tankok jönnek a hídon át Pestre a harcot befejezni. 13 tank! Aztán hallottuk a körúton a lánctalpak csörgését, hiszen egy megálló ide a körút! A közlekedést meg leállították. Fél óra se telt el, már hallani is a dörejeket. Tompán, hiszen a házak felfogják, szétszórják a hangokat! Sok dörej, vagy két óra alatt!
Sokan kimenekültek a házakból a légópincékbe vágott átjárókon. Azokat később üldözőbe vették. Így lehetett, mert egyszer csak látom, amint éppen a hátsó udvarba megyek, hogy a szemközti fal felől − a környező házak tűzfalai voltak ott − hangos fegyverropogás hallatszik. Egyes lövések, majd néhány géppisztolysorozat! Csattannak a lövések, visszhangzik a zárt udvarunkon! Ez már csak egy-két házzal odébb lehetett! Honnan kerültek ide? Akkor, ahogy ott állok, földbegyökerezett lábakkal, látom, hogy ott, ahol a kis beugró van a tűzfalon, ahol három ablak nyílik, az egyik − jobboldali − ablakból valaki átugrik a szemközti ablakba. A távolság van két méter, ez meg a második emeleten történt! Az egész egy pillanat volt! Más nem is volt az udvaron! Aztán még valaki átugrott, de utána mindjárt valaki kibújt ugyanazon az ablakon, de nem ugrott, hanem több lövést adott le pisztolyából a másik ablak irányába! Aztán minden elcsendesedett! Az utolsó lövésre már többen kiszaladtak az üvegmosóból is, de akkor már nem lehetett látni senkit! Mondtam, mit láttam! Mindenki sietett gyorsan vissza a helyére. Aztán már sehol se lőttek, ez volt az utolsó lövés, amit hallottam.”

Fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy a Népszínház utca és a Teleki László tér − zömmel névtelen − ellenállói jelentős létszámhátrányuk ellenére olyan példátlanul elszánt ellenállást tanúsítottak három hosszú napon keresztül, amelyet a németek csupán nehézharckocsik bevetésével tudtak véglegesen felszámolni. Ezzel a „Kis-Varsó” területén harcolók véleményem szerint a hazai fegyveres ellenállás egyik legjelentősebb, ha nem a legjelentősebb fegyvertényét hajtották végre.
Joggal merülhet fel a kérdés: vajon a visszaemlékezők nem tévesztették el a harckocsik típusát? Elképzelhető, hogy egy másik német páncélosalakulat támogatta a felkelők felszámolását?
Budapest körzetében 1944 októberében négy német páncélosalakulat fordult meg. Ezek közül elsőként a német 109. páncélosdandár 33 Panther harckocsival és 11 Panzer IV/70 vadászpáncélossal felszerelt 2109. páncélososztálya állomásozott a főváros körzetében 1944 szeptemberétől. Ezt az alakulatot azonban 1944. október 9-ig bezárólag az Alföldre vezényelték, majd az ott zajló páncéloscsatában vetették be.
Másodikként érkezett az 503. nehézpáncélos-osztály 45 Tiger B nehézharckocsival és egyéb támogató járművekkel. Az alakulat 1944. október 13-án érte le a fővárost vasúton.
Harmadikként a 24. páncéloshadosztályt (benne a 24/III. páncélososztályt ) vezényelték Budapest körzetébe. A seregtestet eredetileg Szolnok körzetébe irányították, de a politikai események miatt 1944. október 15-én vasúti szállítmányait átmenetileg megállították a főváros körzetében. A fennmaradt adatok szerint a 24/III. páncélososztály harcjárművei nem is rakodtak ki, hanem október 16-án tovább indultak Szolnok irányába.
A negyedik német páncélosalakulat a 12. rendőr-páncélosszázad volt, amelynek összesen sem volt 13 bevethető harcjárműve. Ráadásul a század csupán 1944. október 27-én indult útba Bécsből Budapestre.
Fenti visszaemlékezések egyébként is számos olyan adatot tartalmaznak, amelyek szerint a beavatkozó német harckocsik az 503. nehézpáncélos-osztály harcjárművei voltak. Ugyanis nem volt másik olyan német kötelék akkor Budapesten, amely Tiger vagy annak tűnő nehézharckocsikkal rendelkezett, egyes részei a Nemzeti Színháznál is biztosítottak, de Budán is állomásoztak erői és 1944. október 17-én kora délután még Budapesten tartózkodott. Ráadásul biztosan tudjuk, hogy az 503. nehézpáncélos-osztály a Szolnokra való átcsoportosítás érdekében csak 1944. október 17-én délután rakodott be a Keleti pályaudvaron, amely igen közel fekszik a Teleki László térhez.
Ám akkor az 503. nehézpáncélos-osztály egykori katonái vajon miért nem említették meg ezt a bevetést az egyébként igen alapos alakulattörténetükben? Nos, véleményünk szerint a háborús bűnökkel soha meg nem vádolt, 1943−1945 között számos hadszíntéren igen kiválóan helytállt és a hadijogot mindig betartva harcoló önálló páncélososztály személyi állománya minden bizonnyal minél gyorsabban igyekezett elfelejteni ezt a „sötét” bevetést, amely makacs foltot ejthetett volna méltán kiérdemelt hírnevükön.

E sorok írójának nem kutatási területe a második világháborús magyarországi fegyveres ellenállás története. Így az események nem hadtörténeti jellegű részleteinek további felderítésére lehetősége nincs.

Soraimat csupán rövid összefoglalásnak szántam. A hadtörténeti vonatkozások kutatását azonban szeretném folytatni.

Ezért ha a Tisztelt Olvasók közül valakinek esetleg van a birtokában olyan korabeli dokumentum (például magánnapló, levél vagy akár egy fénykép), amely segít az eseményeket minél alaposabban megismerni, kérem, hogy itt vagy magánüzenetben lépjen velem kapcsolatba! Előre is köszönöm!

Dr. Számvéber Norbert"
1 Comment
danrav What a strong and formidable looking structure!!!!!
danrav · 2011-11-14: 05:50
Bold Text
Italic Text
UnderLine Text
URL Link
pixel

Name
URL
pixel


Views: 2369
Category: VIII.kerület
pixel
Tagged: budapest
« 
pixel
 »
pixel