Cigánynak lenni vagy nem lenni:
MTI
Cigánynak lenni vagy nem lenni
2009. április 08.
MTI
A diszkrimináció, a szegénység és a munkanélküliség, a kilátástalan jövő miatt ma nem öröm cigánynak lenni - ez az üzenete a kisebbségi ombudsmannak a nemzetközi romanap alkalmából.
Április 8-a nem a felhőtlen öröm napja, nem a magyar kultúra részeként ünnepelt és megbecsült cigány irodalom, zene, tánc és képzőművészet méltatásának az ideje, csak arra alkalom, hogy amennyire lehet, higgadtan értékeljük azon magyar állampolgároknak a jelenét, jövőjét, akik szerencsétlenségükre cigánynak születtek - fogalmazott az MTI-nek küldött szerdai közleményében Kállai Ernő.
A nemzeti és etnikai jogok országgyűlési biztosa a romák világnapja alkalmából megfogalmazott üzenetében egy sor kérdést tett fel a társadalom valamennyi tagjának. Kik azok, akik boldogan mondanának igent, választanák önként a cigány származást, és az ezzel járó, jellemző sorsot, kik azok, akik faluvégi, leromlott házakban szeretnének lakni, akik önként vállalnák a munkahelyi és oktatási diszkriminációt, a szegénységet?
Az ombudsman leszögezte: nincs tipikus cigánysors, a cigányok társadalmi-szociális helyzete valóban rendkívül tagolt, de az előítéletességgel minden olyan magyar állampolgárnak, akinek sötétebb a bőre és cigány, szembe kell néznie. Az egyetemet végzett, jólöltözött és egyébként is bizalomgerjesztő fellépésű cigány ember mögött is gyanakodva lépdel az áruház biztonsági őre - jegyezte meg.
Kállai Ernő közleményében aláhúzta, szociológiai kutatások tényszerűen igazolják, hogy a romákra nehezedő társadalmi előítéletesség az élet minden területén nyomasztó, ezért félő, hogy az aktuális gazdasági és a permanens politikai válság, a szavazatoptimalizálásra figyelő pártok, a felelőtlenül nyilatkozó és az ártó módon hallgató közméltóságok, közszereplők a cigányok kirekesztettségét - a bűnbakképzés jól bevált, ezeréves trükkjével - véglegessé, az integrációt lehetetlenné teszik.
Az országgyűlési biztos közlése szerint a magyar társadalom jövője nem választható el a hazai cigány emberek sorsától. Megjegyezte, miközben az utóbbi öt tanévben 96 ezerrel csökkent a közoktatásban részt vevő össztanulói létszám, a romáké 25 ezerrel nőtt, és főként elkülönített osztályokban kénytelenek tanulni. Milyen lesz a jövő: együtt vagy külön? - tette fel a kérdést Kállai Ernő.
Az ombudsman köszönetet mondott a Duna Televíziónak, amiért a romák világnapja alkalmából egész napos, roma tematikus műsort sugároznak, így - mint fogalmazott - szemében a televíziós csatorna valódi közszolgálati televízióvá vált. Kállai Ernő fontosnak tartja, hogy a televíziók milyen képet sugároznak a romákról, mert így nagymértékben csökkenthetőek az előítéletek, ugyanis a cél az lenne, hogy olyan világban éljünk, ahol az emberek egymás kultúrájára, értékeire nyitottan, tisztelettel tekintenek, származástól, bőrszíntől függetlenül, de mégsem "színvakon" - fogalmazott.
A romák világnapját minden évben április 8-án tartják annak emlékére, hogy 1971-ben Londonban e napon rendezték meg a romák első világkongresszusát, amelyen elfogadták a roma nép szimbólumát, zászlaját, mottóját, himnuszát. Ma mintegy 13-15 millió a cigányok száma világszerte. A legtöbben, mintegy kétmillióan Romániában élnek, Magyarországon becslések szerint 600-700 ezren, többségük a legnagyobb szegénységben.
