Hungarian Revolution of 1956

by Avalon October. 13, 2008 3212 views

Sándor Márai: Angel from the heaven

Angel from the Heaven, go with haste
To the festering - frosty Budapest
There, between the russian tanks
The bells are silent.
Where christmas isn't bright.
There aren't any golden nut on the trees,
There is nothing else than, frost, shivering, hunger.
Tell them, so that they can understand!
Speak laudly in the night:
Angel, deliver message of miracle!

Flap your wings quickly,
Fly, swiftly, because they're waiting.
Don't tell them about the world,
Where candles are burning,
Tables are full in warm houses,
Cleric cheers with fair words
Flimsy is whispering, gift,
Whise word is deliberateing, smart design,
Sparkler is sparking on the trees,
Angel, now You speak of miracle!

Tell this, because this is the wonder of the world:
A por nations christmass tree
In the Silent Night it began to be on fire
And now a lot of make a sign of the cross.
Continents people just watch, and watch,
Some understand it, some of them don't.
They are thinking, this is too much for thousands.
They are praying or shuddering,
Because something else hangs on the tree, not candy:
Christ of folks, Hungary!

And a lot of passes by:
The soldier, who poked him in the heart,
The Farizeus, who sold it,
Who denied, three times.
He dipped his hand in the same bowl,
Wanted to sale it for thirty silvermoney
And while he abused him, hit him, acussed him:
Now the people just stand and stare,
But nobody can say nothing to him.

Because He doesn't says nothing, neither is accusing,
Stares, like Christ from the cross.
This christmas tree is very odd,
Devil brought it, or Angel brought it,
Who cast die on his robe,
They don't know what are they doing,
They just suspect it
The secret of this night,
Because this is one odd christmas:
The Hungarian nation hangs on those trees.

And the world speaks of miracle,
Clerics speaks of bravery.
The state man startes it,
The holy pope blesses him.
And every folk, and orders
Now questioning, why this had to happen.
Why didn't they extinctioned as others wanted?
Why didn't they just waited the end of it?
Why, how the sky opened,
A nation sad: Enough!

These people does not understand,
What has rised like the sea?
Why did world orders shaken?
A nation shouted. Then silenced.
But now a lot of them asks: What happened?
Who did make law out of bone, and flesh?
And more of them asks
Stammerly, because they really don't understand
Them, who inherited:
Does freedom this big?

Angel, deliver the message from the sky,
They will be always new life out of blood.
They met each other sometimes
The poet, the donkey, and the shepherd
In the litter, next to the manger,
If life give born,
They still guard the miracle,
They stand guard with their breath,
Because the star is bright, the dawn shaters,
Tell them: angel from the heaven.


Márai Sándor: Mennyből az angyal

Mennyből az angyal – menj sietve
Az üszkös, fagyos Budapestre.
Oda, ahol az orosz tankok
Között hallgatnak a harangok.
Ahol nem csillog a karácsony.
Nincsen aranydió a fákon,
Nincs más, csak fagy, didergés, éhség.
Mondd el nekik, úgy, hogy megértsék.
Szólj hangosan az éjszakából:
Angyal, vigyél hírt a csodáról.

Csattogtasd szaporán a szárnyad,
Repülj, suhogj, mert nagyon várnak.
Ne beszélj nekik a világról,
Ahol most gyertyafény világol,
Meleg házakban terül asztal,
A pap ékes szóval vigasztal,
Selyempapír zizeg, ajándék,
Bölcs szó fontolgat, okos szándék.
Csillagszóró villog a fákról:
Angyal, te beszélj a csodáról.

Mondd el, mert ez világ csodája:
Egy szegény nép karácsonyfája
A Csendes Éjben égni kezdett –
És sokan vetnek most keresztet.
Földrészek népe nézi, nézi,
Egyik érti, másik nem érti.
Fejük csóválják, sok ez, soknak.
Imádkoznak vagy iszonyodnak,
Mert más lóg a fán, nem cukorkák:
Népek Krisztusa, Magyarország.

És elmegy sok ember előtte:
A Katona, ki szíven döfte,
A Farizeus, ki eladta,
Aki háromszor megtagadta.
Vele mártott kezet a tálba,
Harminc ezüstpénzért kínálta
S amíg gyalázta, verte, szidta:
Testét ette és vérét itta –
Most áll és bámul a sok ember,
De szólni Hozzá senki nem mer.

Mert Ő sem szól már, nem is vádol,
Néz, mint Krisztus a keresztfáról.
Különös ez a karácsonyfa,
Ördög hozta, vagy Angyal hozta –
Kik köntösére kockát vetnek,
Nem tudják, mit is cselekesznek,
Csak orrontják, nyínak, gyanítják
Ennek az éjszakának a titkát,
Mert ez nagyon furcsa karácsony:
A magyar nép lóg most a fákon.

És a világ beszél csodáról,
Papok papolnak bátorságról.
Az államférfi parentálja,
Megáldja a szentséges pápa.
És minden rendű népek, rendek
Kérdik, hogy ez mivégre kellett.
Mért nem pusztult ki, ahogy kérték?
Mért nem várta csendben a végét?
Miért, hogy meghasadt az égbolt,
Mert egy nép azt mondta: „Elég volt."

Nem érti ezt az a sok ember,
Mi áradt itt meg, mint a tenger?
Miért remegtek világrendek?
Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.
De most sokan kérdik: mi történt?
Ki tett itt csontból, húsból törvényt?
És kérdik, egyre többen kérdik,
Hebegve, mert végképp nem értik –
Ők, akik örökségbe kapták –:
Ilyen nagy dolog a Szabadság?

Angyal, vidd meg a hírt az égből,
Mindig új élet lesz a vérből.
Találkoztak ők már néhányszor
– A költő, a szamár, s a pásztor –
Az alomban, a jászol mellett,
Ha az Élet elevent ellett,
A Csodát most is ők vigyázzák,
Leheletükkel állnak strázsát,
Mert Csillag ég, hasad a hajnal,
Mondd meg nekik, –
mennyből az angyal

New York, 1956.

  Be the first to like this post
Join the conversation
3
There are 3 comments , add yours!
Tristart 12 years, 11 months ago

superbe!

12 years, 11 months ago Edited
Péter Somogyvári 12 years, 11 months ago

Érzékeny munka! Minden benne van,finoman,elegánsan,mégis szívszorítóan.

12 years, 11 months ago Edited
Almendra 12 years, 11 months ago

I like these. Thanks for remember that.

12 years, 11 months ago Edited
Up
Copyright @Photoblog.com