Házszínház az Izabella utca 39/b-ben

by Hazszinhaz February. 01, 2011 7109 views

>>Húszéves a Házszínház - és Bíró Péterné Terézia.
2ooo. február 24. csütörtök, szökőnap (!)
Pest, Izabella utca 39/b. 19.h.


BASSZUSKULCS.
(Alternatív cím: Világháló.)


A Különlegességi Cukrászda, illetve Lukács Cukrászda, pontosabban CIB Bank előtt este hét órakor gyülekező. Publikum negyed nyolckor ámulva és csacsogva betolong az Izabella utca 39/b. udvarára. Belépés van, belépőjegy nincs. A sötét udvaron Kovács Aladár, rég halott nyugdíjas pékmester el-elcsukló halk hangja hallatszik:
“ - Halló, Halló. Kovács Aladár vagyok. Miben lehetek szolgálatukra?”

A Hátsó lépcső melletti pincelejárat hátulról megvilágított, kovácsoltvas ajtaján - egy csipeszekkel madzagra feszített Világháló mögül - feljön a pincéből az első szereplő: Maróti Úr (a régi Házszínház valóban első szereplője), elhelyezkedik, bevackol a ház egyik sarkába, ott elkezdi kényelmesebbé, otthonosabbá tenni a vackát - “csigaházát” - és elkészíteni az ünnepi ruháját (amelyben majd a többiekhez csatlakozva felköszönti Bíró Péterné, Terézt, akinek csak négyévenként van születénapja, véletlenül épp ma is, február huszonnegyedikén, szökőnapon). A pincerács árnyéka a téglafalra vetítődik. (Diavetítővel, illetve Molnos Úr reflektoraival kell hosszú árnyékokat vetíteni, de meg kell csinálni a szpotfény-hatást alufóliacsövekkel.) A “régesrégi lakók” nem csak e három-négy élő alakból állnak, hanem itt-ott elrejtett fények kalapos árnyakat is vetítenek a falra.)

Miközben Maróti Úr - a Könyvtáros szelleme - csoszogva, visszhangozva, szuszogva fellépdel a pincelépcsőn, és kilép a rácsos kapun az udvarra, Lábass Úr (azaz én) az egyik oszlop tövében áll - állok, állunk, etc. - a sötétben, és megcetlizett aljú madzagokon egyenkét leeregeti - leeregetem - a harmadikról: a pislákoló petrólámpát, az apró, fekete iskolatáblát, az enyhén nyirkos szivacsot és a krétát, majd elkezdi - elkezdem - lassan felírni a következő szöveget, mint egy némafilm feliratát:
I. Felirat: “Az éj leszálltával a ház réges-régi lakói diszkrét álarcaikban lassan visszalopakodnak.” (Szabad idézet az Olsen bandája c. egykori filmsikerből.)

II. Felirat: “Maróti Úr - a Régesrégi Könyvtáros - lép az udvarra. Erősen tériszonyos. Alapítótag volt egykor. Ma már csak árnyéka hajdani magának.”

Ekkor Maróti Úr mögül jön a fény és egy pillanatig tényleg sziluett. Ilyesmi feliratok kísérik végig az előadást. Fontos, hogy a felíró harmonikusan illeszkedjen a jelentekhez, rögtönzés lehetséges:
III. (+számozatlan) Felirat: “-Bableves rendel!” “Fél csontleves!” “A gázóra állását kérem kiírni! ”A kapualjban hamburgert enni tilos és ÉLETVESZÉJJES!!!“ ”-Cigány vonóját bezsíroztam!“ - stb. Kiragadott mondatok. ”Kovács Urat sajnálatos módon fellökik a világhálóra. Ilyesmi“

A második szereplő csoszog fel a pincelépcsőn: Lágler Úr az Árús, ruhacsomagot hoz a hátán, annyi zsákot, hogy teljesen beborítják, egy nagy csomag az egész ember - hátán a boltja. A Zsákos. Letelepedik, elkezdi berendezni a boltot, illetve később elkészíteni az ünnepi öltözetét, ami egy kabátból áll, hátán kesztyűszárnyacskákkal - szárnycsonkok, egy nadrág fenekére pedig egy kalapot varr, ennek kísérőszövege:

IV. Felirat: ”Mindig kalapra ül!“ ”Született szerencsétlen!“ stb.

(Az ő egész tevékenysége is némafilmszerű szövegekkel kísérhető.) Kell legyen nála egy világjáró vándorbot.
Harmadik felmerülő alak a Dobozos (Ládahátú, etc.), aki vulkánfiber bőröndökből akaszt a vállaira vagy hatot, ezekből szedi elő a töménytelen apróságot, amivel berendezi a csillogó üvegdobozt. (Fontos, hogy a Közönség, a Publikum jó közelről nézegethesse a világ millió apróságát - a teremtett világ sokfélesége megnyugtató. (Berlin, Berlin, du bist mein Publikum…etc.) Valóban hat teli bőrönd legyen, éreztetni kell, hogy ezen böröndökben benne van az egész világ. Maga a darab is nem baj, ha Balzac Szamárbőr c. regényének keleti meséjére hajaz.) Apró mikrovilágként pl. Gyufaszálszínházat is rögtönözhet magának, hiszen ő Lucifer, a Fényhordozó. Ez A gyufa régi angol neve is: Lucifer.) A felhasznált mécseseket - tehát a fényt - a felköszöntés után a ház falán sorakozó muskátlis polcocskákra helyezi majd a dobozból a Dobozos a vacsora előtt.
V. Felirat: ”Fontos, hogy az előadás művese.“
(Később kitörölni az utolsó betűt, és betoldani egy kötőjelet és egy kérdőjelet: - műves-e?)
Ilyen, ”lopakodó“ jelenetekből lehet készíteni még vagy kettőt. Bálint Úr (tetszése szerint), Major Úr a Klezmer antikváros, Mikló Úr a régesrégi Aranyműves (Madárárús) a szobrai között. stb. A Holdfejű.
Az Aranyműves természetesen csilingelve kopácsol, az ő darabja egy kis zene, fémes hangok, kis csillogó fémszobrok, lehet egy kis madár- illetve polip- kiállítás a muskátlispolcokon végső ajándékként.
Ezeknek a fémhangoknak megfelelően Francia Úr - a Dobozos - üvegcsilingelésekkel operál, üvegek kocogása csikorgása, stb. Minden szereplőnek ki kell alakítania a saját mozdulat- és hangrendszerét. (Későbbi darabokhoz kapaszkodó a nevek használatára: Francia Gyula játssza Magyar Ferencet. Magyar Ferenc hangja Francia Gyula etc. )
A Dobozos lent, a föld közelében hajolgat, a Ruhás, ”Handlé“ fel-felnyúl a varrótűvel, mindezek a mozdulatok erősen eltúlozva, tehát a varrás egészen nyújtózkodó, ásító mozdulat.
Mikor ez a jelenetsor már jól beindult, s lassan elkészültek a szereplők helyszínei és a jelmezei, akkor a Dobozos hátára veszi a dobozt, a Ruhás felölti jelmezét, az Aranyműves (Madár-, illetve polip- árús) összekészíti a madarait - illetve polipjait - egy utazó-ketrecbe - vagy ahogy akarja - és elindulnak együtt megkeresni az ünnepeltet.
Bíróné felköszöntése, csengetés, kopogás ez megint a sajátos hangok felhasználásával, ha lehet. Bíróné és Bíró Péter Úr az udvar közepén eddig eldugottan, letakartan állt asztalhoz telepednek.
VI. Felirat: ”Az asztal leleplezése!“
A régesrégi lakókkal együtt, torta, tortagyertya, etc. Beszélgetés a régi lakókról. Bíróék megszólaltatása. Magnóról itt megint felerősödik a valódi, régi lakók hangja: Kovács Aladár, nyugdíjas, kommunista pékmester szelleme, és a szellem felsége, a Bohócorrú Manyika.
VII. Felirat: ” - A Bohócorrú Manyika vagyok, édesem.“
Végül a Dobozos kihelyezi körbe a gyertyákat, az Aranyműves meg a madarakat - ajándék madár- illetve részben polip- kiállítás, egyúttal a madarak - pontosabban polipok - szabadon engedése.
VIII. Felirat (kiemeleten fontos, magnóról a Bohócorrú Manyika mesebeli férjének eredeti szövege 1988-ból):
- ”Hát ennyi volt, és ha valami összefüggés volna, azt nagyon megköszönném." Hát most ezt találtam…
L. P. ex bon viv
……………………………………………………
.
.
.
.
Képek és régi szövegek az Izabella utca 39/b-ről:

https://www.photoblog.com/utazo/2008/11/09/ [photoblog.com]

és

https://www.photoblog.com/utazo/2008/11/10/budapest-vi-izabella-utca-39-b-2008x11.html [photoblog.com]

F11 & klikk = nagyítás
.
.
.
.



Bíró Péter, VI. Izabella utca 39/b
- régen halott drága barátunk,
a Házszínház egyik legfőbb támogatója
- Isten áldja.

Péter mellett a Lepedőember -
Aladár bácsi ruháiba tömve
halott apám pár ruhája.
.
.
.
.
.
.
.

Ress György és a lepedőfejű ember.

Mivel egy szereplő egyszerűen
nem jött el az előadásra,
Manyika, a földszinti lakó, felajánlotta halott férjének,
néhai Kovács Aladár kommunista péknek a ruháit:

- Ezeket használjátok, gyerekek, és megvan a főszereplő.

Édesapám ingeit tömtem este
a balos pék pizsamájába.
Halott a halottba.

Ezzel a lénnyel társalog az OFOTÉRT-képeken Ress Gyuri.

Megint Gyuri,
és édesapám, a pékbetömött közgazdász.
Mögöttünk Manyika lakása.

Kitömött apámmal üldögélek.
Az asztalon a királyi tábla
egykori őrült bírájától örökölt
otthoni petrólámpa.
Hátunk mögött Manyika lakásából
rég kivésték a villanyórát,
gyertyával járkált sírva tökrészegen fel-alá.

Lepedőfejű Édesapámmal
ülök villanyórák mögött,
a neki eléretlen jövőben,
nekem az elérhetetlen múltban.
De miért adtam apámra kesztyűt?

Általában elvittük esténként mindenünket a Házszínházba.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

  Be the first to like this post
Join the conversation
1
There is 1 comment, add yours!
Hazszinhaz 8 years ago

Honnan szedted ezt az ősiratomat, Péter?

8 years ago Edited
Up
Copyright @Photoblog.com