Khoór Lilla: Állam és egyház, törvények és tulajdonok

  • Posted May 8, 2013 by Studio Viewed 1272 times
  • This is a migrated legacy post. Image resolution is low. Info

Milyen viszonyban volt egyház és állam az újkori történelem során? Mit jelentett akkor és most a szekularizáció?
Először 1648-ban, a harmincéves háborút követően használták a szekularizáció fogalmát az egyházi birtokok visszavétele kapcsán.

Angliában kolostorokat oszlatott fel, mely szintén szekularizációs lépés volt.

II. József egyik első intézkedése volt 1781-ben a türelmi rendelet, amely az eddigieknél szabadabb vallásgyakorlást biztosított a reformátusok, az evangélikusok és az ortodoxok számára. Az uralkodó zárolta a Rómának küldött egyházi jövedelmeket, és ellenőriztette a pápai bullákat.

A jozefinista politika értelmében az egyház az állam egyik eszköze volt, amelynek – mint minden más alattvalónak – csak akkor volt létjogosultsága, ha az uralkodót szolgálta.

1782. január 12-én II. József szekularizációs rendeletet hozott, aminek következtében 140 olyan kolostort oszlattak fel, amelyekben sem oktatás, sem betegápolás nem folyt.

A Francia Nemzetgyűlés 1789. november 2-i határozatában a kiürült államkincstár feltöltésére az egyházi vagyont kérette be, tekintettel arra, hogy az egyház vagyona valójában a nemzeté, s az egyház csupán a lelkészek fizetésére, a szegények ellátására fordítja. A vagyon államosítása mellett a papságot is állami hivatalnoki státuszba helyezték, s a papokat állameskü letételére kötelezték. Ezt a papok fele nem teljesítette. 1790-ben feloszlatták a szerzetesrendeket, a püspökségek száma 135-ről 83-ra csökkent és elárverezték az egyházi birtokokat.

A regensburgi birodalmi gyűlés 1803. február 25-én született választmányi határozata a Német-Római Birodalom területén megszüntette az összes egyházi fejedelemséget, kivéve a mainzi érsekét, aki Németország prímása volt, továbbá megszüntették az egyházi birodalmi rendeket.

1848 és 1914 között egész Európában szekularizációs folyamatok zajlottak, az államok egymás után váltak szekulárissá. A pápai állam visszaszorult a Vatikánba, a pápai birtokok nagy része pedig az új olasz állam tulajdonába került. Egyre több országban bevezették a kötelező polgári házasságot, állami felügyelet alá vették az oktatást, s ezekkel párhuzamosan egyre mértékadóbbá vált az állam semlegessége, a vallásszabadság és a felekezeti jogegyenlőség. A XX. század első felében egyre erősödött a nemzetek szakralizálódása, majd a nagy egyházi kultuszok és tanítások visszaszorultak, és helyükre új, nemzeti-nacionalista ideológiák, mítoszok és “szentek” léptek.

Mikor és milyen módon vált el az egyház és az állam a XIX – XX. század Magyarországán? Milyen ingatlanvagyonnal rendelkeztek az egyházak, és ezek az ingatlanok milyen funkciókat töltöttek be? Változtak-e ezek a funkciók a különböző tulajdonosváltások során?
Khoór Lilla “Állam és egyház, törvények és tulajdonok” című kiállításán a múltnak azt a szeletét vizsgálta, amely Kecskemét város elmúlt több, mint 150 évének egyházi jelenlétét mutatja be.
Ebben a városban, egyedi módon együtt, a központi főtér köré szerveződött az összes akkoriban jelen lévő nagyobb egyház (így a római katolikus, görög ortodox, református, evangélikus, izraelita) templomai és ingatlanai.
A különböző korszakok ingatlanainak történetén keresztül jól kirajzolódnak az adott korok gazdasági, politikai tendenciái, az állam, és az egyház együtt-, vagy különállása."

A kiállítás 2013. május 8 – május 31-ig tekinthető meg a Fiatal Képzőművészek Stúdiójában (Budapest, 1077 Rottenbiller u. 35.).
Nyitvatartás:
H, K, Cs, P: 10-18
Szerda: 10-20

fotók: Surányi Miklós

Join the conversation!
    Login or Signup using following options to comment Login or Signup below to comment
    Login Sign up

    0 Be the first one to comment on this post!