Inzsenyér a Millenniumi földalatti vasúton, 1985 körül

by Lábass Endre February. 11, 2012 3862 views

Inzsenyér megáll a Vérmező egyik bokra előtt, szatyrából gyűrött, sötétszürke zakót vesz elő, módszeresen betakarja vele a bokrot.
Talán ez az a bokor, aminek olyan templomillata van, és a környéken évek óta keresem.
Inzsenyér most egy kefével és egy szövetdarabbal kezdi tisztítani a kabátot, aminek belseje teljesen foszlott. Közben hozzám fordul, és az egyik padon ülő emberre mutat.
- Az azért ül ott, mert biztosan nem szabad a szökőkútból vizet hoznom kabátot tisztítani. - Tovább kapirgálja a zakót, és néha lopva a másikra néz - aki vigyáz a szökőkút vizére.

Inzsenyér szemből közeledik, nagy papírdobozt vontat. Színestévé-dobozt. Találkozunk.
- A Felszabadulás térről már másodszor küldtek el - mondja -, túlzottan látszom. Elmegyek valahová, ahol kevésbé látszom. És tényleg, ahogy távolodik, egyre kisebb lesz.

(Az ünnep (1987), Vándorparadicsom (2004), részlet
.
.

  Be the first to like this post
Join the conversation
0
Be the first one to comment on this post!
Up
Copyright @Photoblog.com